A község területén elvégzett ásatások leletei azt mutatják, hogy Orgovány a Kr.u. I-II. századtól lakott település volt. A szarmatákra utaló nyomok 1978-ban a Király-tanya mellett, illetve a Sallai gépműhelytől 500 m-re kerültek elő. Római kori emlékek az Aczél tanya területén kerültek elő. A páncélt viselő tulajdonos az iker-légió tagja volt, akik l07 környékén vonultak át a településen Dácia irányába. A Tóth Pál tanya mellett 1967-ben öt szegényes avar sírt tártak fel.

Az Ürögi-tanya közelében 1976-ban Árpád-kori rotunda és a körülötte lévő temető maradványait tárták fel. A Kápolna dűlőben 1961-ben és 1978-ban végzett ásatások során Zsigmond és Mátyás-kori érem, övdísz, gyűrű került elő. Kargalában a Poczkodi tanya környékén 1978-ban II. Lajos korabeli dénárok kerültek felszínre szántás során. A település 1436 és 1505 között a halasi székhez tartozik, és kunok lakják.

Az 1959. évi török kincstári fejadólajstromban öt önálló községként tartja számon öt adóköteles házzal. Míg 1559-ben önálló község 1649-ben már csak puszta a török pusztítása nyomán. 1649-ben Vadászi Pál a füleki lovasok kapitánya kapja meg a pusztát, mely 167?-ben már Kohári István birtoka.

1697-tói a kecskeméti bérlők bérlik a pusztát a nádortól 30 ezüstforintért. A Rákóczi-szabadságharc idején hadi gyülekezőhely. Itt húzódott védvonal a be-betörő rácok ellen, a hadat Szentmihályi jászkun kapitány vezette. Kunszentmiklós pusztája 1745-től lett Orgovány. Az 1848-49-es szabadságharc kapcsán hadi esemény nem történik a településen, de önálló helyként említik, ahonnan nemzetőrök kerülnek ki Tóth Pál, Szőke Gábor, Bankos Károly és Sinkovics Pál személyében. Orgoványnak 1869-ben már 500 fő körüli lakossága van. Az 1890- es években megkezdődik az úri birtokok parcellázása és 1901-ben önálló település lesz.

A település az 1919-es események nyomán vált általánossá ismertté, hiszen a vörös uralom után a kivégzések egyik fő színtere a község volt. A kivégzettek számával kapcsolatban több adat kering, jelenleg is folyik kutatás a körülmények jobb megismerésére.

A termelőszövetkezetek szervezése 1948-ban megkezdődött, de a szakszövetkezeti rendszer érte meg a rendszerváltás idejét. 1956-ban számottevő hadicselekmény a községben nem történt, hiszen itt állomásozott a 88. légvédelmi tüzérosztály. l960- 1990 között megvalósult a közművek, intézmények kiépítése, a mezőgazdaság biztos megélhetést adott a falunak a mostoha természeti adottságok ellenére. A rendszerváltás után az egyetlen társas gazdasági egység a Gazdaszövetkezet. Döntően a kisbirtok-rendszeren alapuló mezőgazdasági termelés vált meghatározóvá a községben.